Hála dicső, forradalmár hőseinknek és a munkaszüneti napok megállapíthatóságát kezelő hivatalnak (bárkiket, bármiket is takarjon ez utóbbi) ismét egy hosszú hétvégét tarthatunk országszerte. Más kérdés, hogy az "ünneplő tömegek" hány százaléka tudja, hogy miért nem kell kedden bemenni az iskolába, vagy a munkahelyre, de sem nekem, sem MollyBabi történész szagértőnknek nem tisztünk kvalitatív kutatási munkálatok nélkül, alaptalannak tűnő vádaskodásunknak hangot adni.

Egyszerűen inkább csak felkerekedünk az abszolút abnormális, verőfényes napsütéses, átlag +15 fokos októberünk kellős közepén, és olyan dolgokat csinálunk, amiket utazó nagykövet asszony terjesztett napirendre.

Ilyen például az őrült mosollyal, könyöklős kényelembe kerített, kifacsart kocsiban kuksolás. Sok kutyás ismerőstől hallottam, hogy a kis kedvencük nem rajong az utazgatásért, sőt vannak akik rendesen fizikai rosszullétet produkálnak tiltakozásuk jeleként, ám MollyBabira szerencsére ennek pont az ellenkezője igaz. 1000 wattos vigyorral az arcán, akár a szomszéd kocsijába is képes ezred másodpercek alatt beugrani, hiszen tudja, hogy az út végén hatalmas játék és Őfelségét minden szinten tisztelő ajnározás várja. 

Most is az egyik kedves barátjához, méltán hírhedt HúlióCicához látogattunk el, ahol rettenet fújások és futkározások vártak mindenkire (bár a mellékelt ábra csak az ezt megelőző uszítás pillanatait hivatott bemutatni). Nektek is csak annyit javasolnánk, hogy használjátok ki ezt a gyönyörű időt és nyomás ki a természetbe! Kutyával, macskával, aranyhallal, bármivel! És amennyiben mindehhez kellemes háttérzenére lenne szükségetek, akkor hallgassátok sok szeretettel Merkaba egy igen impozáns, lágy, esőerdő hangokkal és hangulattal tűzdelt Live Act-jét. Boldog hétvégét Mindenkinek!